Mielőtt rátérnénk a fagyállóságra, kopássálóságra pár alapvető fogalmaz szeretnénk tisztázni:

 

• Csempe, falicsempe: ezek választéka a legnagyobb, és a sokféle különbség miatt igazán pontos meghatározás nem adható hozzá, hiszen lehet egyszer, illetve kétszer égetett is, a biszkvit színére sincs megkötés. Általánosságban viszont elmondható, hogy a csempe elnevezést a falra ajánlott burkolólapokra használják, és ezek többségükben kétszer égetett lapok. Ennek következtében nem igazán ajánlott padlóra, mivel sokkal kisebb a kopásállóságuk.

• Egyszer égetett lapok: ebben az esetben a biszkvit és a máz égetése egy fázisban történik. A biszkvit színe alapján lehetnek fehér (kültéri és beltéri használatra egyaránt alkalmas) vagy vörös (csak beltéri használatra alkalmas) biszkvitű lapok. Ezek a lapok mind száraz sajtolásos technológiával készülnek. Ide tartozik szinte az összes padlólap.

• Gres lapok: legfontosabb jellemzőjük, hogy a vízfelvételük 0,5% alatt van, ami a legalacsonyabb érték a kerámia burkolólapok között. Megkülönböztetünk fajtája alapján mázas, illetve máz nélküli gres lapokat. A gres lap kiváló minőségét a gyártási technológiának köszönheti: először a különböző összetevőkkel kiegészített agyagot finom porrá őrlik. Majd az összekevert alapanyagokat egy szárítóban porlasztják, így jön létre a préselésre alkalmas granulátum. Ezt egy nagy nyomású prés segítségével összenyomják, így a masszában nem marad levegő, és ekkor alakul ki a burkolólap formája is. A préselés után az immáron formáját elnyert lap ismét egy szárító berendezésbe kerül, hogy a maradék nedvességet is kivonják a lapból, megelőzve ezzel az esetleges hibákat (hajszálrepedések, torzulások). Amennyiben a lap egy mázas gres lap, akkor ezt követően kerül a lapra a vékony mázréteg. Végül nem marad más, mint az égetés, amely egy 1200°C feletti kemencében történik. Ez a technológia biztosítja, hogy a gres lapoknak kiemelkedően jó a kopásállósága, rendkívül alacsony a porozitásuk, és ezáltal kiváló a fagyállóságuk.

Mielőt PEI érték: 

Szinte mindenki hallotta már ezt a kifejezést, de valószínűleg sokan nem tudják pontosan mit jelent! 

Tehát ezt az értéket a burkolólap kopásállósságának meghatározására használják. A lap PEI-értékét egy vizsgálat során állapítják meg. A vizsgálat alatt a lap felületén egy acélgolyókkal teli hengert forgatnak, és azt figyelik, hogy mikor tapasztalható a lapon szemmel látható kopásnyom. A különböző PEI-értékek szerint változik, hogy egy burkolólapot milyen felületre ajánlanak.

Az egyes PEI-értékek és a hozzájuk tartozó ajánlott felületetek a következők:

• PEI II: gyenge kopásállóság, főleg a falicsempék tartoznak ide. Padlólapként történő felhasználásuk nem javasolt, de saját felelősségre, kizárólag fürdőszobában padlóburkolatként is használhatók

• PEI III: közepes kopásállóság, otthona kopásnak annyira nem kitett helyiségeibe ajánlott (nappali, fürdőszoba), de előszobába és konyhába nem ajánlott

• PEI IV: erős kopásállóság, otthonában korlátozás nélkül alkalmazható, előszobába és konyhába is

• PEI V: kiemelkedő kopásállóság, közületi és nagyobb forgalmú létesítményekbe javasolt

 A kopásállóság mellett meg kell említeni a karcállóságot is. A karcállóságot a fal- és a padlóburkoló lapoknál egyaránt speciális eszközökkel 1-10-es skálán belül vizsgálják. Ezt a tulajdonságot a dobozokon nem szokás feltüntetni, de általában jellemző, hogy a matt, ezen belül is a rusztikus felületű lapok karcállósága lényegesen jobb, mint a fényes lapoké.

A második leggyakrabban emlegetett tulajdonság burkolólapok esetén a fagyállóság. Mitől függ, hogy egy burkolólap alkalmas-e kültéri használatra vagy sem? A fagyállóság a porozitás, vagyis a vízfelvétel függvénye. A hazai időjárási viszonyok mellett a préselt technológiával készült lapok közül a 3% alatti vízfelvételű, vagyis a B I. kategóriába tartozó lapok ajánlhatók kültérre is.

Emellett a fagyállóság minősítésére született egy szabvány is (MSZ EN 202). A szabvány ide vonatkozó előírása a vizsgált lapok százszori fagyasztás-felengedését írja elő -5 és +5 °C között. A jég -4°C-on éri el legnagyobb térfogatát, ekkor károsítja legjobban a lapokat, így ennek a szabványnak nehezebb megfelelni, mint a korábbi magyar szabványnak.

 

 I. osztályú lapok, illetve az osztályos lapok

 

Az I. osztályú lap definíciója, hogy megfelel minden a gyártó által szabott az adott termékre vonatkozó szabványban szereplő összes követelménynek. Osztályos lapok közé kerülnek a válogatás során azok a lapok, melyek valamilyen követelményt nem teljesítenek. De arra vonatkozóan, hogy egyes lapokat milyen szempontok szerint sorolnak II., III., vagy akár IV. osztályba arra nincsen szabvány. Ezért burkolólap vásárlás esetén érdemes megkérdezni a gyártónál, hogy milyen szempont szerint osztályoz. Általában a II. osztályú lapok csak kisebb, szemmel nem is érzékelhető esztétikai hibákat tartalmaznak, illetve több lehet a hibás lapok száma, mint az első osztályú lapok között (mert az első osztályú lapok között is lehet hibás). Természetesen a 2. osztályú lapokhoz alacsonyabb minőség miatt alacsonyabb ár is tartozik. Így előfordulhat, hogy ár-érték arány szempontjából néhány esetben előnyösebb, ha másodosztályú lapot választunk.

 

Forrás: .epitesiportal.hu

 

 

Oldal: Mitől fagyálló egy járólap? Mi az a PEI érték? Mi számít I. osztályú burkolólapnak?
Kerámia Galéria Csempebolt - © 2008 - 2024 - keramiagaleriacsemepbolt.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat